A Systembolaget csírája1860-ban teljesen betiltották a háztáji szeszfőzést. 5 évvel később megalakult a Göteborgs Utskäkningsaktiebolag (Göteborgi Vendéglátó Rt.), melynek tulajdonosai "méltányos hasznot felszámító, becsületes emberek" lettek. Más néven Göteborgsystemet-nek nevezték, aminek egyik legfőbb tevékenysége az volt, hogy ellehetetlenítse a kocsmákat, ahol a jónép megvette és megitta italát.
Götebrogsystemet-et (Göteborg-rendszer) terjeszkedett Hudiksvallban, Stockholmban és Lundban - más városok pedig saját néven nyitottak rendszervállálatokat (systembolag). A vállalati ivóknak tisztának és takarosnak kellett lenniük. A részegeket és a hangoskodókat eltanácsolták.Megtiltották a 18 évnél fiatalabbak kiszolgálását is.
Az új vállalat gyorsan jövedelmezővé vált és a nyereség az egekbe szökött a gyorsan iparosodó 1800-as években. Így, már 1863-ban úgy határozott az országgyűlés, hogy a bevétel egyötöde az államkincstárba kell, hogy kerüljön. Mivel azonban egyes vállalatok megpróbáltak kibújni a járulékfizetés alól, ezért az országgyűlés már az 1870-es években úgy határozott, hogy a teljes haszon az államot illeti.
Szeszháború! L O Smith | A döntés nem aratott tetszést a szeszgyártók körében, és főleg nem L O Smith-nél, aki ingyenes kompjáratot biztosított a Stockholm mellett fekvő reimersholmei és fjäderholmari gyárába, ahol a szomjas vendégek jóval a vállalati ár alatt juthattak italhoz (hmmm... csak nem ismerős valahonnan?). Ezen kívül azzal vádolta a vállalatot, hogy harmadrangú lőrét próbál rásózni a vevőkre Kemény csatározások után herr Smith győzelmet aratott: elérte, hogy ő legyen a vendéglátóvállalat egyetlen beszállítója. |
Ezután sem adta fel, miután az ország többi részét is befolyása alá vonta, még belekezdett egy újabb árháborúba.
Állami felügyeletRöviddel a századforduló után a szeszrendelet kötelezővé vált, de a tilalom kérdése még mindig aktuális maradt. Az, hogy a részegeskedés a kocsmák helyett az otthonokban folytatódott, nem volt jelentős előrelépésnek nevezhető.
1909-ben kezdeményeztek egy "magán" népszavazást az alkoholtilalomról. Az ország felnőtt lakosságának több, mint a fele a tilalom mellett szavazott.
1911-ben be is vezették a teljes alkoholtilalmat.
1912-ben bevezették az italkönyv (motbok) egy korai formáját - Göteborgban minden vásárlást és megrendelést egy külön naplóben regisztráltak.
Stockholmssystemet (Stockholmi rendszer) = motbok (italkönyv) 1914-ben egy orvos, Ivan Bratt lett az újonnan megnyíló Stockholmssystemet vezetője. Azonnal be is vezette az italkönyv rendszerét egyéni fejkvótákkal. Ezen kívül kötelezővé tette, hogy mindenki egyen is, amikor iszik egy kocsmában.
Jegyrendszer az első világháború alatti 1917-ben a háború miatt egy igen rövid időre (kb. 1 hónapra) ismét teljes alkoholtilalom lépett életbe, majd negyedévenként 2 literben határozták meg a fogyasztás felső határát. Az igazi söröket (starköl) is betiltották ebben az időben. A háború után a könyvrendszert általánossá tették az egész országban.
Az italkönyv igazságtalanságai A bürokrácia és a blanketták tették körülményessé a könyvrendszert. Demokratikus szempontok szerint azonban jelentősen rosszabb volt, hogy a jövedelem, nem, vagyon és társadalmi pozíció határozta meg az adagokat.
Aki munkanélküli volt, vagy nem volt jövedelme, hiába is vágyott rá, sosem juthatott szeszhez. Ez vonatkozott a férjes asszonyokra és az ifjakra is. Bár a férjezetlen nők kaphattak könyvet, adagjuk messze elmaradt egy férfiétól. Ha egy nő háztartást vezetett és a házban már volt italkönyv egy férfinél, esélye sem volt arra, hogy ő is kapjon egyet.
Népszavazás a teljes tilalomról
Azt hihetnénk, hogy ezek után már nem hozhattak újat a népszavazások eredményei, de az 1922-es választások kimenetele kérdéses sé vált .Végül aztán a nemmel szavazók nyertek 35000 szavazattal. Az ország északi fele kívánta jobban a tilalmat. Västerbottenben 81% míg Skånéban csak 19.
Bár a népszavazás nem ügydöntő, csak iránymutató jellegű volt, tartották magukat az eredményéhez. Még annak ellenére is, hogy Umeå pl. megpróbált bevezetni egy burkolt tilalmat azáltal, hogy nagyon magasra emelték a korhatárokat, megnehezítették a vendéglősök engedélyszerzését és 1 liter /hónapra csökkentették a fejadagot. A rendőrség által szervezett tüntetés miatt azonban ők is felhagytak a próbálkozásokal.
Az italkönyv ellenzőiAz italkönyv nem örvendett nagy népszerűségnek. Egyenlőtlenség, bürokrácia, pénzpazarlás, kontrollapparátus - az okoknak se szeri se száma. Amikor már az antialkoholista mozgalom is szót emelt ellene, - úgy gondolták, legitimálja a fogyasztást - ideje volt kidolgozni egy új alkoholpolitikát. Kilenc évig tartó vizsgálat eredményeként megszűntették az italkönyvet 1955 október 1-én.
Felelősségteljes szabadságEzzel minden felpuhult. Nem volt többé vesződség a kérvényekkel és a blankettákkal. A törvények egyszerűek voltak: legyél 21 felett, ne legyél ittas és ne add tovább az árut. Mindenki tudta, hogy a fogyasztás emelkedni fog. Az eladott italmennyiség egy év alatt 25%-kal nőtt, az alkoholbefolyásoltság alatt elkövetett vétségek száma pedig megduplázódott.
Piros lámpaPár évvel az italkönyv eltörlése után újabb ellenőrzési hullám következett. Többek között feketelistákat állított össze a antialkoholista hivatal (nykterhetsnämnden), mindenkinek fel kellett mutatnia az igazolványát, valamint két jelentős adóemelést is végrehajtottak az alkoholtartalmú árukra.
Ezzel egyidőben kezdte el a Systembolaget a tömény szesz helyett a borfogyasztást népszerűsíteni.
1964-ben került bevezetésre a "piros lámpa". Véletlenszerűen igazoltatták a vendégeket. Aki nem tudta igazolni magát, nem vásárolhatott.Természetesen idővel ezt a lámpát si sikerült kioltani.
Mellanölet - A közepes sör1965 volt a mellanöl (3,5-4,5%) születési éve - ami ezután boldogan élt 12 évet. Feltehetőleg ez volt az oka annak, hogy az alkoholvásárlás csökkent az 1960-as és majdnem végig az 1970-es években. A Systembolaget egyre aktívabbá vált a részegeskedés ellen és többek között a "Spola kröken" (Mosd le a kanyart??) kampány hatásaként az emberek egyre kevesebbet ittak. És ez így is maradt - egészen mostanáig.
És most?1995-ben Svédország csatlakozott az EU-hoz, majd két évvel később az Európai Közösség bírósága kimondta, hogy megtarthatják az alkoholmonopóliumot. De csakis az árusítás terén. Gyártás, import, export, éttermi ellátás - ezeket a monopóliumokat megszűntették. Győzőtt a közegészségügy, gondolhatnánk, de ezzel egyidőben az italozási szokások egyre jobban fellazultak.
1996 - a Svensk Vodka Motalában lett az első nem állami kézben lévő törvényes vodkagyártó üzem 1917 óta.
Dobozos bor, szeszcsempészet, szabad behozatal külföldről, internetes vásárlás, alkoholos üdítők és hamisgyümölcsbor (låtsascider) - mind hozzájárultak ahhoz, hogy a svédek most többet isznak, mint száz évvel ezelőtt. Magukévá tették a sör-munka-után-kultúrát, a hétköznapi borfogyasztást és megtartották a részegre-isszuk-magunkat-hétvégén viselkedést.
Forrás:
Systembolaget története a sytembolaget honlapján.