Ungersk lakare i sverige

A svéd jegybank tegnap kamatot vágott. Nem is akármekkorát: 1,75%-kal csökkentették az irányadó kamatlábat. A bankok egy kis hezitálással és óvatosan, de követték a jó példát, így a lakáshitelkamatok (boränta) is mélyrepülésbe fordultak. A mai napon a 3 hónapos lekötésű lakáshitel kamata 3,75% több banknál is. (5 éves fix kamat 4,7%)

Valószínűleg komolyan aggódtak a svéd ingatlanpiac összeroskadásától, vagy a gazdaságot akarják vele élénkíteni, nem tudom, de tény, hogy igen kedvezővé váltak a feltételek a lakásvásárláshoz.

Személyes dilemmánk a következő: amikor aláírtuk a lakásvásárlást, akkor ez a kamat 6,5 körül volt, így az eladó 5,2%-os, 2009. okt-ig bebetonozott kamata előnyösnek mutatkozott, ezért úgy döntöttük, hogy átvesszük a hitelállományukat. A fentiek fényében már nem annyira fényes az ajánlat, így vagy visszamondom és bolondot csinálok magamból, vagy összeszorított foggal fizetjük majd a magasabb kamatot?

Itt egy link a bankok mindenkori lakáshitelkamatlábairól .

Nem akar valaki nagyon szép karácsonyt szereszni autóbolond szeretteinek? Eladó a Volvo-gyár! Potom 20 milliárd az ára. A Fordhoz kell fordulni vásárlási szándékkal, aki még 50 milliárdért vette annak idején. Kicsit bepánikolt a gazdasági élet, mert a gyár megszűnése esetén a baszállítóktól is tömeges elbocsátásokra lehetne számítani. Pl. az Arvin Meritor-tól, aminek a gyára Lindesbergben található, a legnagyobb mukáltató a járásban.

Svéd állami felsőoktatási költségtérítéssel 2008-ban külföldi országokban tanuló medikusok:

Érdekes, hogy a mi kis Magyarországunk milyen előkelő helyen szerepel a "tudásexportban". Igaz, talán norvégok még többen lehetnek: Pécsen amikor elkeveredtem az egyik angol-programos csoport talákozójára, szinte csak norvégokkal találkoztam. Talán érthető, hogy Lengyeleknél még többen vannak: közelebb van, nagyobb ország, több az egyeteme. Főleg Gdansk-ban tanulnak, ami pár órás kompúttal és repülőn is nagyon könnyen megközelíthető.

A svédek és a norvégok az egyedüliek az EU-n belül, akik megengedik, hogy a diák "külföldre vigye" a költségtérítést. Azaz erősen gondolkodnak rajta, hogy jó szokásukat megszüntessék. Részletesebb cikk a Läkartidningen 44-es számában. A külföldön diplomát szerzett svédek kicsit olyan helyzetben vannak, mint mi: fogalmuk sincs a svéd sajátosságokról, a dokumentációkról, a betegutak és a táppénz sajátosságairól, a svéd szakzsargont sem biztos, hogy ugyanolyan jól nyomják, de legalább egyéb nyelvi nehézségeik nincsenek, így hamar behozzák a lemaradást. Biztosan erősebb elméleti képzést kapnak. Pl. el kellett egyszer magyaráznom egy harmadéves medikusnak, hogy a n. maxilláris nem a nyakon fut, még nem is egyenlő az arcmozgató ideggel (facialis), hanem 3 ága az arckoponyán belül található!

Ha jól emlékszem Magyarországon meg azzal riogatták a medikusokat, hogy ha a diploma után x időn belül külföldön vállalnak állást, akkor vissza kell majd fizetniük a magyar képzésük bizonyos részét is. A dologból tudomásom szerint nem lett semmi, viszont a költséges rezidensi rendszer megszüntetéséről egyre többet hallani. Aztán boldoguljon ki hogy tud... Majd ha nem lesz elég jó a szakorvos tudásszintje, majd jönnek a perek a kórházak ellen, de a végén mindig a betegek szívják meg.

Mikor november elején hazajöttünk, rácsodálkoztam egy-két 120-as táblára az autópályán, ill. a számomra új 100-asokra, uis 100-as korlátozással eddig itt még sehol sem találkoztam. Nem is nagyon törődtem vele, amíg nem jártam Lindesbergben: az oda vezető utak is átlagban 10 km/h-val gyorsabbakká váltak. Gondoltam, megjött a svédek esze, és rájöttek, hogy Európa legjobb útjain hajtanak Európában a leglassabban.

A hivatalos indoklása azonban várnom kellett, mí be nem dobták a Vägvärket (ez az itteni közútkezelő) hírújságját a postaládánkba. Ebből megtudtam, hogy egy 1971 óta nem látott reformnak vagyok a tanúja, amivel még biztonságosabbá szeretnék tenni az utakat és azt várják, hogy ennek következtében évente 150-nel kevesebben halnak majd meg közúti balesetben. Sőt, akár 700 000 tonnával kevesebb CO2-t pöfögtetnek majd az autók a légtérbe.

Azért, igazán rendes tőlük, hogy minden tavasszal és ősszel próbálnak minden vezetőt tájékoztatni a KRESZ-szabálymódosításokról, tippeket tanácsokat adnak a biztonságos vezetéshez!

Íme a cikk fordítása a sebességhatárokról:

Azok a 90-es korlátozású utak, amiknél pl. nincs elválasztókorlát vagy rosszak a látásviszonyok, kevésbé biztonságos besorolást kapnak, és ezzel 80 km/h-ra csökken a sebességkorlát.

A legtöbb úton, ahol van elválasztókorlát, 100 km/h-ás sebességkorlát lesz érvényben.

Foto: Kerstin Ericson

Milyen biztonságosak az útjaink?

Az út biztonságossága határozza meg, hogy a sebességkorlát 70, 80, 90, 100, 110 vagy 120 km/óra lesz-e.

A kevésbé biztonságosnak tartott 90-es utak 80-as korlátozást kapnak. Ott, ahol:

- nincs elválasztókorlát

- veszélyesek az utat környező területek (erdős, sziklás rész vagy meredek rézsű)

- keskenyek vagy rosszak a látásviszonyok.

Azok az utak, amelyek eddig 70-esek voltak, de fontos transzportutak, bizonyos esetekben 80-assá minősíthetőek. A falusi kisutak alapsebessége azonban továbbra is 70 marad.

Az elején a 90-es utak egy része megtarthatja még sebességét, ha a forgalmuk mérsékelt, a környező területek nem veszélyesek jól beláthatóak és kellően szélesek. A 90-es sebességhatárt azonban egy újfajta úttipusnak tartják fennt, ahol a forgalom mérsékelt, a sávok dupla elválasztóvonallal, köztük recésre maratott résszel vannak elhatárolva.

Az elválasztóvonallal rendelkező utak többsége 100-as lesz, ami bizonyos esetekben növekedést jelent 90-ről, bizonyos esetekben csökkenést 110-ről.

Akár még kisebb utak is kaphatnak 100 km/h-ást sebességhatárt, ha azok nagyon fontosak a régió fejlődése szempontjából, alacsony forgalmúak és nem balesetveszélyesek.

A legtöbb autópályaszakaszon továbbra is 110-es korlátozás marad érvényben, egy bizonyos szakaszokon azonban 120-szal is lehet majd szabályosan közlekedni.

Múlt hétvégén a klinika volt olyan kedves, hogy elvitt mentorommal (handledare) egy Herrgårdra (magyarul talán kúria), Sikforsba, ahol az egyetlen dolgunk az új ST (szakorvos-gyakornoki) rendszerrel való ismerkedés volt, illetve hogy megtervezzük a személyre szabott képzési tervemet. Most elkezdhetnék ódákat zengeni, hogy mennyivel átgondoltabb az itteni képzési rendszer, de nem teszem (csak ha érdekel valakit). Inkább nézzétek meg a képeket, amik csütörtök estén készültek, amikor is csapatépítés gyanánt magunknak főztük meg a háromfogásos vacsoránkat. Nos, én ilyen jót már nagyon régen ettem!

Előző bejegyzése egyik helyes megfejtése a Vinklubben.se. Ez a hasznos kis oldal nagyon jól kiegészíti a Systembolaget weblapját . Igaz, már a Systembolaget is elképesztő mennyiségű információval bombáz minket és a teljes raktárkészlet is oda-vissza kereshető a legapróbb szempontok szerint is. Származás, szín, évjárat, karakterisztikák, ár. Pl. megadhatjuk, hogy mennyire savas, mennyire testes bort szeretnénk, és a rendszer már hozza is a listát. Vagy pl. hogy milyen ételhez keresünk bort. Amiben nem igazít el, az az, hogy mennyire jó a kiválasztott bor.

Ebben áll rendelkezésünkre a Vinklubben, ahol borkóstolók egy saját pontozási rendszer szerint értékelték is a megkóstolt borokat, eddig szám szerint 783-at. Így itt azon kívül, hogy egy bő másfél oldalon keresztül elemzik a bor jellemzőit (diagrammal szemléltetve is), még egy hozzáértő pontszámának segítségével azt is megtudhatjuk, hogy kb. mit várjunk a pénzünkért. Vagy mit ne. Ha pedig elosztjuk a pontszámot az árral, akkor egy másik érdekes jellemzőt kapunk, az ár/érték mutatót. Ez alapján is rangsorolhatjuk a borokat, hogy rájöhessünk, hogy egy 80 koronás bor is lehet olyan jó, mint egy 300 koronás. Persze lehet, hogy a kiválasztott borunkból már csak más évjárat található a boltokban, esetleg kifogyott. Nos, a naprakész rendszer erről külön tájékoztat, egy kattintással pedig a kiszemeltünk találjuk magunkat a Systembolaget hivatalos honlapján.

Mindenkinek kellemes kóstolgatást kívánok!

Egyszer egy magyar borszaklapban olvastam egy magyar borexportőrtől idézett szavakat: "Sajnos a magyar bor csak Magyarországon világhírű." Ez a frappáns megfogalmazás nagyon találó (kivéve a tokaji bort persze), így megértjük a távolbaszakadt hazánkfia zavarát, amikor a Systembolaget hatalmas válsztékából szeretne valami finomat és a vasárnapi ebédhez illőt hazavinni. Eddig ugye volt Szekszárdi, Soproni, Villányi, Etyeki, Egri, Somlói, stb. - és az ember nagyjából kiismerte jellegzetességeiket, tudta, hogy melyiktől mit várjon, sőt akár már a híresebb termelőket is elhelyezhettük a minőségi rangsorban. Ez a tudás azonban mind haszontalanná válik, ha a Systembolagetben próbáljuk kamatoztatni.

Kezdjük azzal, hogy alig találunk magyar bort (nesze neked világhír!) talán boltonként 1 max 2 fajtát. (Lehet, hogy túlértékeltek? Ezen az áron nem állják ki a versenyt a világ többi borával?) Ha bekukkantunk az ország összes raktárába és üzletébe, akkor is szánalmas a felhozatal: vörösbor alig érkezik ide tőlünk: érdekes módon ebben a műfajban az egri borok a nyerők, például Gál Tibor pincészete 4-5 fajtával is képviselteti magát, sajnos ezek mindegyike csak megrendelésre kapható, jelenleg nincs egyik üzletben sem. A Tűzkő Domb pincészet hozta még el csúcsborát, amit bár személyesen nem ismerek, de mégis jónak számít. Malmőben, Stockholmban és Göteborgban vásárolható 259 kr-ért (~7000 HUF), ami a magyar Eurobor honlapján 4200 Ft-ért rendelhető. Ennek a bornak van esélye növelni a magyar bor respektjét. Az egyetlen villányi versenyzőnk a Wunderlich pincészetből került ki, Stockholmba kell utazni érte, ott még fellelhető 8 üveggel 199 kr-ért (~5350 HUF. Ezen kívül még egy Závósi Cabernet Sauvignon maradt az egyik félreeső polcon Borlange-ben, de már 45 kr-ért is odaadnák, csak vigye valaki. Nos, ez olyan fajta, hogy otthon csak Dankó Pista néven lehetne forgalomba hozni a tablettás borról a minőségibb élvezet felé kacsingató hajléktalanok számára. Kész, kifújt, más nem található a magyar vörös címszó alatt.

No, igen, a tokajival lehet még menőzni, ebből mindegyik Systembolagetben találunk egy-két butéliát. A többi fehér fajtát, pedig leginkább a nemzetközi tulajdonban lévő nagyobb pincészetek tudták bepréselni a polcokra. 3-4 fajta Chapel Hill (Balatonboglár) és Dunavár bor (Mátraalja, Eger, Bátaszék, stb.) lelhető fel. Ezek név nélküli tájborok. Még a Gewürztraminer-divathullámot igyekszik szemmel láthatólag sikerrel meglovagolni a Hilltop bora.

Mókás viszont látni, hogy ha pezsgőt szeretne, akkor minden bizonnyal magyar üveggel térhaza az átlagsvéd, uis a habzóborok polcának harmadát a Törleyk és a Chapell Hill-ek teszik ki. Ár-érték arányban nagyon ott lehetnek ezek az italok!

Szóval ennyi. Ha szerencsém van, akkor elcsípek egy magyar fehéret a Sytembolagetben valami nevenincs termelőtől, vagy nézhetek, mint borjú az újkapura a Dél-Afrikai, Spanyol, Dél-Amerikai, Ausztrál, Német, Francia, Olasz borokra. Ráadásul olyan termőterületekről és olyan szőlőfajtákból, amikről még sosem hallottam. Nos, akkor melyiket vegyem meg? A drágát, mert az biztos jó? Vagy kezdjem el kóstolgatni őket, amíg nem találok valami kedvünkre valót?

Ennél azért akad jobb megoldás is. Következő alkalommal meg is osztom veletek, de a tippeket is szívesen olvasom!

Kolmordeni hotel férfiwc-jében a pissoir felett:

Ne dobj bele snust^*!

(Snus: finomra vágott dohány, amit a felső ajak alá tesznek, úgy élvezik. Sokszor féligáteresztő tasakba csomagolják a kis adagokat.)

Hát igen, bizonyos feliratok jellegükből adódóan csak Svédországban fordulhatnak elő, mint ez is egy grännai, múzeális állapotban megörzött, működő cukormanufaktúrában. A századelei felirat szövege:

"A padlóra köpködni tilos!"

4 hét után nem volt valami "rázós" a visszailleszkedés, első napomon konziliárusnak voltam kijelölve, ami nagyjából annyit tesz, hogy a szobámban vártam, hogy csörögjön a telefon. Csörgött is rendesen, mert ilyenkor a rendelőbe beosztott, nálunk gyakorlatozó családorvosoknak kell segíteni, de mégsem olyan intenzív a munka, mintha saját magam tartanám a rendelést. A svéd sem kopott ki az agyamból olyan gyorsan, mint hittem volna, 4 hét kihagyás után. Igaz, az úton idefelé megpróbáltam már beszélgetős svéd rádiókat hallgatni...

Kedden délelőtt a tutorommal (handledare) beszéltük meg a szakvizsga elötti hónapok munkatervét. Most vezettek be egy új szakképzési rendszert, mellyel igyekeznek jobban integrálni és minőségivé tenni a szakképzést. Pl, hogy a tutornak is részt kell vennie képzéseken, hogy megfelelően tudja vezetni a gyakornokot a szakorvossá válás felé, minőségi és mennyiségi minimumokat fogalmaztak meg, a minőséget pedig időnkét külsős ellenőrök jönnek ellenőrizni. Összehasonlíthatatlan, hogy mennyivel többet nyújt a magyar rendszernél, ahol minden nyűgével és bajával együtt a magyar rezidensi rendszer szerintem egy jó kezdeményezés volt, kicsit magára hagyva viszont hamvába holt, nemsokára pedig talán meg is szűntetik. Én is csak akkor láttam meg, hogy mekkora előnyt jelent egy ilyen rendszer, mikor idekerültem. Azt hiszem, sokkal több lesz a tudásom friss szakorvosként, mintha egy megyei kórházban töltenék Mo.-on 5 évet. Nem is beszélve, hogy milyen továbbképzési lehetőségeket biztosítanak, INGYEN!

Azaz nem neked kell kifizetni a kurzusdíjat, ha el akarsz menni valahová, de a világ legtermészetesebb dolga, hogy a kórház fizeti. Sőt! Az útidíjat és a szállás költségét is. Alapvetően 2 fajta kurzus van: az ún. SK-kurzusok, amik kifejezetten szakvizsga elöttieknek valók, erre törvény is van, hogy a munkáltatónak muszáj elengednie a gyakornokot rá. Van még a többi kurzus, ami persze nem kötelező, de még egyetlen kurzust sem utasított vissza a kórházvezetés. Ennek egy része ún. IPULS-jóváhagyott, ami azt jelenti, hogy kreditpontot lehet érte kapni, kb. mint Mo.-on. Ezekről a kurzusokról a www.ipuls.se oldalon lehet olvasni, sőt ha akarod, emailben értesítenek az újonnan meghírdetettekről.

Szerda-péntek pl. Malmöben voltunk a 12th Nordic international FESS kurzuson. Egy svájci és egy belga előadótól hallottam kiváló előadásokat, láttunk cadaver műtétet. A kurzus díja 3900 kr volt, a szállás 1880 kr, a vonat díja is egy ezres körül alakult volna. Elég szép, hogy a kórház simán kipengeti ezt nekünk évente 3-5x nem? A kb. 70 résztvevő fele külföldi volt (norvégok, dánok, finnek).

Sőt, sikerült megbeszélni a hotellel, és 200 kr extráért vihettem az egész családot is, így Trixiék megismerkedhettek Malmövel, amíg én az előadóteremben okosodtam, este meg segíthettem Trixinek és a piciknek.Persze, így az utazás költségétmi álltuk, mert még mindig jobban kijöttünk így, mintha vonattal mentünk volna. 500 km-re van Malmö Örebrotól, de főleg autópálya, odafelé nem is sajnáltam a gázpedált, ledöngettünk kiló-nyolcvannal...