Trixi összeszedte a gondolatait eddigi tapasztalatunkról, hogy milyen itt terhesnek lenni, ha nem megy mindig minden simán az elsőre:
Terhesgondozás Svédországban!
Hat meg kell h mondjam, h meg mindig kicsit nehezen tudok elfogulatlanul és indulatok nélkül írni a témáról, annyira furcsa és első pillanatban igencsak megdöbbentő tapasztalatokkal lettem gazdagabb, amikor bekerültem az itteni egészségügyi rendszerbe első alkalommal BETEGként! Vagyis helyesbítek, a terhesség ugye nem betegség, de mégiscsak az egészségügyi rendszer igénybevevőjévé és nem szolgáltatójává váltam.
Előzményként annyi személyes hátteret tennék hozzá, h mivel voltak már korábban is problémáink a teherbeeséssel és a terhesség megtartásával és emiatt elég sok keserű tapasztalatot szereztünk, nem egy átlagos normál kismama szemével nézem a dolgokat, aki csinál egy pozitív tesztet, örül, aztán 9 hónap múlva szül egy egészséges kisbabát. Szóval, ha elfogult vagyok, az lehet h ettől is van.
Tehát, hogy is megy ez itt?
Amikor az ember lánya csinál egy terhességi tesztet, mert ilyen-olyan okok miatt gyanakszik h nem csak gyomorrontása vanJ, amelynek pozitivitása kinek-kinek óhaja szerint tölti el határtalan örömmel és boldogsággal vagy éppen az ellenkezőjével, nos ilyenkor első útja nem a kedves nőgyógyász doktor bácsihoz vezet, mint tennék ezt ugye otthon, hanem szépen bejelentkezik a lakóhelyileg illetékes barnmorska-hoz, ami amolyan védőnő, szülésznő keverékszerűség. Itt általában a terhesség 10-12. hete körükre kap időpontot az első vizsgálatra. Természetesen, ha valakinek gondja van, pl. elkezd vérezni, vagy görcsölni ezen idő alatt, betelefonálhat! (rendes svéd szokás szerint) a nőgyógyászatra, ahol a panaszai alapján tanácsot kap egy nővértől, h mi a teendő, esetleg feküdjön (úgysem lehet semmit csinálni ilyen korán ha el akar menni a baba...címszóval), vagy ha elég komolynak hangzik a panasz, akkor esetleg behívjak, általában nem azonnal, hanem mondjuk másnap, egy UH-ra, amivel megerősítik, h egyáltalán terhes-e, vagy esetleg nem méhenkívüli a terhesség. Na, ha ezen az időn szerencsésen túljutottunk-
(márpedig megértem én, h akinek soha semmi baja nem volt eddig, az nem izgul különösebben, és tényleg minek is feleslegesen dokihoz járni, de aki mondjuk ebben a pár hétben veszítette el eddig az összes babáját, az ugye azért esetleg akkor is szeretne egy UH-ot, h minden rendben van, ha MÉG nem vérzik-mert ugye akkor mar általában késő - na ez az ami megoldhatatlan feladat elé állított minket!Orvos sem tudtunk elintézni magunknak egy UH-ot itt a nagy Svédo.-ban, csupán azzal az indikációval, h aggódunk. Megpróbáltam magánrendelést keresni, egy darab van itt Örebroban, ahol azt a választ kaptam, h miért nem megyek a kórházba, illetve talán 1 hónap múlva lesz időpont, vagy csak akkor jöjjek, ha panaszom van. Egyébként a magánorvoslás rendszerére majd meg kitérünk, a lényege, h az is csak az orvosnak jó, a betegnek ugyanolyan szolgáltatást nyújt és ugyanannyi idő alatt, mint az állami.)
Nos, mint mondtam, ha túlestünk ezen a hányós, rosszullétes időszakon és eljutunk a védőnőhöz, itt megtörténik a rutin vérvétel itt, amikor is kb. fele annyi dolgot néznek, mint otthon, pl. vércukrot nem csak vizeletcukrot, hepatitis B-t, syphilist, HIV-et és rubeólát, vércsoportot és súlyt. Nem néznek toxoplazmat pl., és éhgyomri vércukrot sem. Mondjuk pozitívan értékelendő, h beszélnek a táplálkozás fontosságáról, a dohányzás és az alkohol veszélyeiről és hangsúlyozzak a szoptatás fontosságát. Ami viszont nekem, otthoni viszonyokhoz szokott nőnek furcsa volt, h ugye nem lat nőgyógyász. Tehát manuális nőgyógyászati vizsgálatot sem végez a méh és méhszáj állapotának megítélésére (ami tényleg igazából később jelentős főleg a méhszáj-elégtelenség miatti koraszülés megelőzése miatt), illetve kenetet sem vesznek, ami ugye otthon megint csak rutinszerű és kötelező és a terhesség alatti fertőzések miatt illetve újra a koraszülés, vetélés megelőzése miatt fontos. A döbbenetes számomra, h egész terhesség alatt később sem lát orvos, egyetlen egyszer sem és nem is vizsgálnak meg nőgyógyászatilag, sőt egyes szülésnél normális esetben szülészorvos sincs! Szóval kedves otthonélő terhes társaim, itt egy csapásra megoldódott az a gondunk, ami miatt otthon pár hónapja én is sok ezer nő társammal háborogtam, h miért is nem választhat esetleg a jövőben szülészorvost magának valaki. Itt egyáltalán nincs orvosod, nemhogy saját választott orvosod!
Visszatérve a gondozáshoz, a második látogatás a 17-18. hétre esik, amikor is az embernek megcsináljak az első és egyben az egyetlen UH vizsgálatot! És ezt úgy hirdetik a terhesgondozás keretében, h az állam „meghív" minden terhes nőt Svédo-ban egy UH-ra. Szóval érezd magad megtisztelve! Itt mondjuk alaposan átnézik a babát, persze ezt sem orvos csinálja! És ennek az időpontja ugye a fent említetett 17.-18- hét, szóval mondanom sem kell, h a nálunk kötelező 12. heti UH a nyaki tarkóredő szűréssel, ami ugye magzati diagnosztikai beavatkozásokat indikál pozitív esetben, teljesen kimarad. És a következő genetikai rendellenességeket kiszűrő vizsgálat is kiesik, ami ugye a 16. heti AFP szűrés. Hat ezt is nagyon érdekesnek tálaltam, h nem érdekli őket, h a baba esetleg genetikai rendellenességgel születik, vagy esetleg életképtelen lesz. Ennek talán 2 oka lehet,
1: az állami szociális haló olyan jó, h a sérült gyermekek mellé alanyi jogon jár egy, akar 24h-as gondozó, aki mindent ellát a gyerekkel kapcsolatban és nem az anyára hárul ez a feladat, és persze ez folytatódik felnőtt korban is, tehát sokkal könnyebb egy családnak ilyen gyerekkel, mint nálunk
2: itt a fiatal, 16-17éves lányok is sokkal ritkábban vetetik el a nem kívánt gyereküket, mint otthon, a beteg gyereket is jobban elfogadjak.
Ehhez azt fűzném hozzá, h én sem vetetném el, ha mondjuk Down-kóros lenne, de szerintem sokkal jobb tudni, h az ember mire számítson és legyen ideje, h megszokja a gondolatot, nem pedig a szülés után közlik vele, h a gyereke beteg, és utána kelljen elkezdeni csak megküzdeni ezzel a tudattal és megpróbálni kiépíteni egy szeretetteljes kapcsolatot a babával egy ilyen sokk után.
Természetesen, ha már vkinek született beteg babája, akkor lehetőség van magzati dg-ra, de ezt az anyának kell kérnie. Nálunk ugye 35 év felett bizonyos vizsgálatok kötelezőek. És egy
átlagos védőnő itt nem tudja h mi az AFP vizsgálat...
Ja, ezen újabb vizsgálaton mar semmiféle újabb vérvétel nincs, továbbra sincs éhgyomri vércukor, főleg nem terheléses cukor, mint nálunk a 16. héten. Nem kell EKG-ra menni, nem kell fogászatra menni, senkinek eszébe sem jut.
Most a 21.héten vagyunk, a következő kontroll a 28 héten van a szabályok szerint, Én csak azért megyek előbb mert átköltöztünk Örebroba és eddig Lindesbergben voltam, másrészt tekintettel a mi előzményünkre és svédek számára ismeretlennek hangzó problémánkra (amire a kezelést továbbra is M.o.-on kapjuk), hajlandóak voltak extra kontrollt beiktatni, (leginkább azért mert fogalmuk sincs, h mi is a mi problémánk, szóval inkább belementek, csak h nehogy bajuk legyen belőle.) Ja, egyébként akit érdekel ez a probléma, ami most mar igazoltan a habituális vételesek 50%.nak hátterében áll, olvashat róla a Nök Lapja múlt heti számában az alábbi link alatt /mi is ehhez a dokihoz járunk, és neki köszönhetjük a babáinkat) LINK
Nos, nagyjából ennyi az eddigi tapasztalatom, majd beszámolok a továbbiakról is, illetve van még egy-két dolog, amit már kiderítettem az itteni rendszer terhes oldaláról, azokat is megírom majd. Még egyszer hozzáteszem: elhiszem h ez a rendszer szuperül működik egy teljesen egészséges kismamánál, de azért az itteni fórumokon is olvastam már rémtörténeteket, amik az ellenkezőjét is bizonyítja (pl.: 21. héten ikerszülés méhszáj-elégtelenség miatt, babák meghaltak, senki nem nézte meg a méhszájat, pedig csak két öltés kellett volna, terhességi diabetes miatt magzatvíz termelési zavar, beteg baba, senki nem nézett vércukrot, stb.)
Folyt. köv.