Svédországban eddig, ha valaki házasodni készült és egyházi esküvőt szeretett volna, akkor nem volt muszály elcibálni a jónépet külön még a polgármesteri ceremóniára is, vagy úgy egyáltalán, a hivatalt terhelnie a dologgal, uis az esketési joggal (vigselrätt) rendelkező egyházaknál kötött házasságok minden szempontból szabályosak és jogi szempontból teljes értékűek voltak. Talán csak a szocialista országokban alakult ki ez a kettősség, mint Magyarországon, talán nem, ezt nem tudom, de minden bizonnyal a svéd törvényhozás egy rendelete itt is jelentősen megvariálhatja majd a helyzetet.
Történetesen arról van szó, hogy itt Svédországban a meleg párok is házsodhatnak, kapcsolatukat a hagyományos házassággal egyenjogúnak fogadják el. Az viszont minden bizonnyal bántja az egyenjoguság szellemét, hogy az eskető hatóságok jelentős része (jelen esetben az egyházak) még mindig megkülönbözteti őket, azaz természetesen nem mindegyik hajlandó összeadni őket.
Azt a megoldást találták ki tehát a jogalkotók, hogy az az egyház, amelyik nem hajlandó melegeket összeadni, az veszítse el az esketéshez való jogát - azaz továbbra is tarthatnak persze esküvőt, de az nem számít hivatalos házasságkötésnek az állam felfogásában, hanem helyette, mint Magyarországon, az ifjú párnak a hivatalban is ki kell majd mondania az igent.
Svédország történelmi és egyben legnépszerűbb egyháza, a Svéd Egyház (Svenska Kyrkan) már jelezte, hogy hajlandó meleg párokat is megesketni. A papok persze saját felfogásuk és szempontjaik szerint mondhatnak nemet, nem kötelezik őket a szentség kiadására, de biztosítanak ebben az esetben másik papot, akinek nincsenek fenntartásai.
Április 15-ig kellett az egyházaknak benyújtaniuk kérelmeiket, hogy az új szabályok közt is megtarthassák esketési jogukat, a hatóság pedig június 12-ig bírája el azokat.
