Most, hogy a család Magyarországon, én meg egyedül, mint az ujjam, rákényszerültem a gyorséttermekre. na, jó, eddig sem vetettem meg nagyon. Szóval nem jutottam el az ebédlőbe időben (ez itt ritka esemény!), így a munka után csak arra vágytam, hogy gyorsan bedobjak valamit, arra nem, hogy az arab kifőzdék vagy a svéd ételek kissé idegen világába merüljek bele egy idegen helyen. Szóval legyen gyorskaja, gondoltam, és a sétálóutcát vettem irányba. Rémes élmény: a Burger Kingből ugyanazzal a lendülettel fordultam ki: zsúfolt szűkös hely, fojtogató és sivár környezet. Továbbmentem a Mekibe, ott a helyiségnek legalább volt hangulata és valamivel levegősebb volt, de szinte nem volt olyan négyzetcentiméter, amit ne borított volna mocsok. Ha nem akartam beleülni valami zsírfoltba, akkor vagy a padló volt tejshake-es, vagy eltakarítatlan hulladékhegyek borították az asztalt.
Magyarországon összehasonlíthatatlanul kultúráltabbak ezek az éttermek. Az Oktogon Burger Kingjébe még nem sikerült úgy bemennem, hogy ne kellett volna átlépnem egy padlót súroló alkalmazotton, a Nyugati Mekije talán a legszebb egész Európában, a Deák tériben pedig többször kaptam ajándék ezt-azt, ha késett a kiszolgálás. Ennek itt nyoma nincs.
Igazából a legkultúráltabb talán a svéd változat, a Max. Annál viszont érdekes a rendelési szisztéma, 2x kell elmondani, hogy mit akarsz. Először annak, aki készíti a szendvicseket, másodszor annak, akinek fizetsz majd. Biztos gyorsítani akartak ezzel, de ehelyett csak az az érzésem támad, hogy kétszer állok sorba, és itt várok a legtöbbet. Ők tűnnek a legkörnyezettudatosabbnak is, amire ráépítették a merketinghadjáratukat: Plakátok hírdetik, hogy csak megújuló energiából származó áramot használnak és kiszámolták minden egyes étel CO2 emisszióját is, ami ott van az árlapon. Ki gondolta volna, hogy egy nagyobbfajta hamburger-menü elfogyasztásával 1,8 kg CO2 szabadítunk rá az atmoszférára, de ha helyette csirkeburgert választunk zöldség-gyümölcs hozzávalókkal, akkor csak 0,4 kg-nyi üvegházhatású gáz nyomja a lelkiismeretünket?