Már körbejártuk kicsit a várost Trixi szüleivel és már láthattátok képekben Nora városka bájosságát, (söt, Lívia is írt róla blogjában) mégis egy nagy rész kimaradt, uis. még nem nyitott ki akkor a fagyizó és a pályaudvarig sem jutottunk el sétánkban. Most viszont szerencsénk volt: szinte 100 évet repülhettünk vissza az időben!

Nora Glass

Kezdjük a fagyizóval. Ez a jellegzetesség még a túristakönyvekbe is bekerült, azonban szerintem mégsem az ízének köszönhető, inkább annak, hogy mindmáig megőrízték a majd' 100 éves receptet, amit mostanáig kézzel főznek.

Pályaudvar

A megelevenedő városka szinte egy élő közlekedési múzeum: A pályaudvaron épp egy gőzös toltott, a parkolóban egy ősi busz várakozott, ami leginkább a faros Ikaruszokra hasonlított, de valójában egy 1954-es Scania. Az egyetlen, ami működőképes állapotban maradt fent. A pályaudvaron a személyzet is korhű ruhába öltözött. Meg lehet érteni azt a rengeteg túristát, aki idelátogat!

Akinek felkeltették az érdeklödését a képek, azok még találnak jópárat abban a kisfilmben, ami Nora város honlapján található. (köszi a linket, Ildi!)