Katt a képre a többihez!

Trixi egy kedves pécsi kolleganője, Orsi velünk töltötte a hétvégét. Csütörtök estét már beszélgetéssel tölthette a két leányzó. Pénteken Trixi körbevezette a szemészeti osztályon, megismerkedett a svédek vendégszeretetével, kipróbálta a híres svéd kávészüneteket és találkozott Trixi kollégáival is. Trixinek is jól esett kicsit bemenni, mert mindenki nagyon kedves volt és egyböl a nyakába ugrott, megsimogatták a hasát. Mindenkinek volt egy-két kedves szava hozzá. Szombatra meghívtuk a gyakornokokat, kis multinacioalis estet összehozva (svéd-perzsa-görög-magyar)!

Igazából Trixi szerette volna megmutatni, hogy milyen az igazi gulyás leves! Mivel többé kevésbé rögtönzött volt a program, és szombaton késön keltünk az elözö nap késö estébe nyúló tereferéje miatt (én kidöltem éjfélkor, a lányok fél 4-ig folytatták), emiatt kicsit kapkodósra sikerült a készülödés, de még így is belefért, hogy ellátogassunk az örebroi kastélyba. Szerencsénkre éppen borkiállítás-borvásár volt! Csak a kastélyt szerettük volna megnézni, ezért nem vettünk jegyeket a kóstoláshoz, de talán jól is tettük, mert a lányok kaptak egy-egy ingyen gyüjtőt szimpatikus fiatalemberektöl. Rengetegen voltak benn a kastély harmadik szintjén, de még szerencse, mert ezek a szobák nagyon csupaszok voltak, amúgy nem sok látnivaló akadt volna. Így viszont kóstolhattunk finomabbnál-finomabb borokat, pezsgöket, whiskys karamellt, sajtokat, fekete csokoládékülönlegességeket, svéd hjorton-ból (eng: cloudberry, magyarul: mocsári hamvasszeder vagy törpemálna) készült édes bort, valamint az erdei bogyókból készült "vadász"-bort. Legkülönlegesebb egy dél afrikai "Café" nevü bor volt, ami a különlegesen pácolt tölgyfahordónak és egy az erjesztéshez használt nagyon egyedi gombafajnak köszönhetöen különleges kávéillatot és zamatot nyert. Általam ismeretlen szölöfajtákkal is találkoztunk, pl. a dél-afrikai Pinotage-zsal. Másik újdonság a Viogné (magyarul Viona) volt számomra, melyet meglepetésemre a szekszárdi Heinemann-pincészet üvegében is megpillanthattam itt, söt mi több, meg is kóstoltam egy dél-francia változattal együtt.

Délután megjöttek a kollégák és folytatódott a borkostolgatás a gulyás mellett, ami olyan jól sikerült (mármint az egész parti), hogy nagyon nehezemre esett vasárnap átvenni az ügyeletet a kialvatlanság és a fejfájás miatt. Angol nyelven próáltunk kommunikálni, hogy Orsi ne érezze magát kirekesztve, de sajna a kötöszavak nagyon gyakran svédül jöttek a szánkra. Kellemes este volt, én most találkoztam először sokukkal. A következő napot a lányok a svéd boltok választékával való ismerkedéssel töltötték, így még örülhettem is, hogy kimaradok belöle. Hétfön is folytatták persze, ahová már sikerült magunkkal vinni a fényképezögépet is. Szóval ezek a felvételek az utolsó nap pánikjában készültek, amikor rájöttünk, hogy eddig egy kép sem készült, amit Orsi mutogatni tudna majd otthon! Persze az elemek is ilyenkor mondják be az unalmast! Azért még le tudtuk kapni Wadköping régmúltat idéző házait is. Persze hétfő este sem fogytunk ki a témából késö estig, de sajna, egyszer minden jónak vége szakad: Orsi most így kedd dél körül már a repülötéren ücsöröghet, a beszállásra várva...