Öppet köp - nyitott vásárlás.... hmmm, mi is ez? Az, hogy ha nem tetszik, amit a boltban vettél, akkor gond nélkül visszaviheted egy megadott időn belül. Ez a karácssony utáni ajándékvisszaváltások intézményesített formája, annyi különbséggel, hogy itt nem (csak) valamilyen másik árura cserélheted be a nem kívánt dolgot, hanem egyenesen a markodba adják a pénzt. Általában 30 napos határidőt használ a legtöbb bolt, amit korrektül fel is tüntetnek a számlán. Nem kötelező, de szinte minden bolt él vele, legyen az műszaki cikk, ruha, vagy akár bútor (IKEA) is. Persze ez csak úgy "buli" a cégnek, ha utána még el tudják majd adni másnak az árut, ezért néhány esetben feltétel a bontatlan csomagolás. Pl. adathordozóknál (video, DVD, CD, könyv) sem működik, hogy megveszem-megnézem-visszaviszem. Aki már állt tanácstalanul egy Tesco pultjai között, miközben a láthatáron sem volt egy eladó sem, majd otthon csalódva nézegette a szerzeményt, az már sejti, hogy ez egy hasznos dolog.
Legutóbb az EL-Gigantenben használtuk ki ezt a lehetőséget. (Ez az Elektroworld itteni megfelelője, a hírdetési újságuk méret-szín-betütípus-tördelés tekintetébben hajszálra megegyezik.) Igaz, a számla szerint itt is csak a bontatlan csomagolású terméket vették volna vissza. Mivel sejtettük, hogy van esély arra, hogy nem életünk legjobb vételét eszközöltük, nagyon óvatosan csomagolta ki Trixi a dobozt, hogy különösebb feltünés nélkül vissza tudjuk burkolni a ketyerét. Veni, vidi és nem vici, így visszavittük a boltba. Szerencsénkre ugyanazt az eladót fogtuk ki, aki a vételnél is segített tegnap. Elég volt annyit mondanunk, hogy nem felelt meg nekünk az áru: megnézte a dobozt, ki is próbálta nyitni, de amikor meglátta, hogy a fedőmatricát is visszaragasztottuk, nem próbálkozott tovább, csak szó nélkül áthúzta a számlán azt a sort, ami szerint nem vesznek vissza sérült csomagolású terméket és mehettünk a következő ablakhoz. A zárócimke sértetlensége önmagában itt is elég volt az áruellenőrzési kísérlet meghiusításához. Doboz a polcra, aláírás a számlára, mi a kasszához. Trixi sóhajtott fel csak, hogy most 1500 kr-val mit kezdjünk készpénzben, mivel nemsoká megyünk Magyaro.-ba. Szívesebben tudná a kártyáján a pénzt újra. És láss csodát! A pénztáros első kérdése volt, hogy a kártyára akarjuk-e visszakapni a pénzt! Elleneőrizte, hogy megegyezik-e a kártyaszám, majd életünkben először lett vastagabb a bankszámlánk úgy, hogy lehúzták a hitelkártyát egy pénztárnál!
Szóval, vigyázzatok a kívánságaitokkal, mert a végén még valóra válik!