Most ilyenekkel vannak tele a boltok. Hát ez itten kérem szépen a Julmust. Jul = karácsony, ejtsd: jül (nem, sajna nem július, pedig az lenne a logikus) must=must? Svéd-magyar nyelvrokonság??? És igen! A must a szótár szerint svédül is must!! No, de mit szüretelnek karácsonykor?? Hát, nézzük mi áll rajta: víz, cukor, szénsav, komló- és malátaaroma, színező- és ízesítőanyag, citromsav és tartósítószer. Ok, ok, a Lidl-ben vettem, olcsó volt, igaz, és látom már, hogy mű, de legalább most már tudjuk, hogy ez valami nagyon újszülött sör is lehetett volna, mármint még azelőtt, hogy kéjsóvár kezek alkoholt kezdtek volna fermentálni benne. Ez az ártatlan, szűzies, gyermeki, újszülött sör. Még a télapó is inkább Hófehérke törpéjeire hasonlít! Nevezzük Hapcinak. Ha nem is Hapci, akkor is az lesz, ha ilyen lenge ruhában szaldgál a fagyos tájon! Ráadásul még csizmája sincs.

Színe és állaga, mint a kóláé. Illatra enyhén édeskés, karamell és gumicukor keverék. Ha ízleljük, először a szénsav csípőssége egyeduralkodó, ami átadja a helyét egy elsimuló édességnek, ami határozottan áthajlik a gumicukor ízbe. Majd egy nosztalgikus pillanat következik gyermekkorunk kanalas köptetőjének, a Mixtura Pectoralis jegyében. Utóízként inkább arról beszélhetünk, hogy lemaródott a zománc a fogunkról. Ha életemben csak egyszer kóstolhattam volna kólát, de össze kellene dobnom egyet házilag, saját anyagokból, biztos, hogy valahogy így sikerülne.

Egyszer megéri megkostólni, de inkább töltsük ki a Télapó/Mikulásnak, hátha megissza a maradékot, miközben rakosgatja az ajándékokat a kiscsizmákba/fa alá. (Hiedelemnek megfelelő rész aláhúzandó.)

Ja itt a Télapó alias Mikulás neve Jultomten = szó szerint Karácsonyi manót jelent. Szegény Szent Miklós, mi lett belőled, belemostak a skandináv folklórba!