Kedden voltunk Stockhomban! Most látogatott ide Ole Nydahl, egy karizmatikus, jó humorú, dán, 66 éves fiatalember, és nem mellesleg tibeti láma. Nagyrészt az ő aktivitásának köszönhető, hogy a tibeti buddhizmus olyan rohamosan terjed nyugaton. Több évtized óta csak utazik a Föld körül, és előadásokat tart. A magyarországi központ épp most 15 éves, sok rendezvényre elmehet, aki érdeklődik.

A svédek honlapjáról tudtuk meg, hogy jön. Írtunk nekik, nagyon kedvesek voltak, még azt is megtudtuk, hogy Örebroban is van egy-két gyakorló. Szuper, legalább lesz kivel összejárni, sőt talán általuk svéd barátokat is szerezhetünk!

Svédóra után összepakoltunk gyorsan, elindultunk Trixivel. Sajnos már induláskor hullafáradtak voltunk, mert hétfő éjjel későn feküdtem le, az új kütyüket próbálgattam. Megálltunk venni 2 polifoamot, meg hálózsákot és épp odaértünk 8-ra az előadásra. Piszok hangulatos pincehelyiségben volt az ea., családias közegben, hiszen kb. 60-an lehettünk! Ole folyamatosan angolul beszélt, ami jobb volt nekünk, mert jobban értettük, mint a dán akcentust szoktuk! Nem kellett senkinek sem tolmács (itt mindenki beszél angolul), szóval szokatlanul folyamatos volt az egész, rövid idő alatt sokmindenről tudott beszélni nekünk.

Milyen véletlenek vannak: pont mögöttnk ült egy magyar lány, aki Lulleå-ban él! Jót beszélgettünk, bemutatott még két magyarnak: egyik stockholmi, másik Finnországban él. Találkoztunk Susanne-nal is, az örebroi leányzóval. Ole is fantasztikus volt, tudtunk vele kicsit beszélgetni is!

Éjjel egykor lefeküdtünk a pincében, aludtunk 5-ig, majd egyből vissza a munkába. Végig én vezettem, nem mondom, ki voltam tikkadva, de megérte! Trixi is nagyon jól bírta végig, le a kalappal!