Sokan, akik itt vállalnak munkát és hosszútávra terveznek, előbb-utóbb elgondolkoznak egy lakás megvételén. Fontos ilyenkor mérlegelni többek között a rezsiköltségeket is, illetve azt, hogy milyen típusú a ház fűtési rendszere.
Magyarországon a háztartások 65%-a, azaz a házak 90%-a gázfűtést használ. A távfűtést és a többi megoldást korszerűtlennek, vagy drágának gondoljuk/hisszük. Megdöbbenve szembesül hát mindenki vele, hogy itt Svédországban szinte nem is találunk gázzal fűtött lakást.
Hogy miért? Talán mert nem vezettek ide annyi gázvezetéket, mint Magyarországra? Lehet, de inkább azért, mert itt nem létezik hatósági kisfogyasztói gázár, ami szinte politikai szempontok miatt államilag támogatná ezt a fajta fűtési formát használókat csökkentené a gázfűtés költségeit. Ha nem számolunk ezzel az állami donációval, akkor már el is tűnik a gázfűtés előnye.
Nem is beszélve arról, hogy Svédországban olcsóbb az elektromos áram. Egy kWh ára itt akár 1,05 kr (26 Ft) is lehet. Nincs nappali és éjjeli áram, csak attól függ az ár, hogy milyen szerződést tudtál elérni a szolgáltatónál. (Vesd össze a magyar 31 Ft nappali és 25 Ft-os éjszakai árammal). 20-30 éve pedig, amikor nagyon sok ház épült errefelé, még olcsóbb volt itt Skandináviában az áram, ezért máig nagyon népszerűek az elektromos fűtés és különböző variációi.
Vegyük sorra ezeket:
Direktverkande elvärme - Közvetlen elektromos fűtés
A fűtött helyiségekben elhelyezett elektromos radiátorok (el-element) termelik a hőt. Minden radiátor külön állítható termosztáttal rendelkezik. Igen kényelmes, 98% a hatásfoka (házon belül persze, mert Sesétől tudjuk, hogy az erőműtől a házig elvész az energia 60%-a, de ezt nem mi fizetjük ki), nem igényel karbantartást és olcsón beszerelhető.
Vattenburen elvärme - Vízzel közvetített elektromos fűtés
Ez a központi fűtés azon fajtája, ahol a gázkazán helyett elektromos fűtőszálakkal melegítjük fel a radiátororokban keringő vizet. Hatásfoka 95%. Előnye, hogy könnyebben átalakítható másfajta fűtési formára.
Sajnos az elektromos a létező egyik legdrágább fűtésfajta. Egy átlagos ház fűtési szükséglete 20-30ezer kWh/év, ami minimum ugyanennyi koronát, azaz 500-750ezer Ft-ot tesz ki.Ez csökkenthető a különböző hőszivattyús megoldásokkal.
Hogy mi is az a hőszivattyú (värmepumpe)?
Egy olyan megoldás, ami a környezetben található hőt "bepumpálja" a házba. Működési elve a hűtőszekrényhez hasonlít, ami a hűtőszekrényben található hőt a külvilágba szivattyúzza. A folyamat szabadon megfordítható, ezzel egy jól működő hűtő-fűtő eljáráshoz jutottunk. A folyamat hatékonysága 3-4-szeres, azaz minden befektetett kWh elektromos energia 3 kWh-nyi hőt szállít a házba. Hogy hányszor több meleget kapunk, mint amennyi áramért fizetünk, azt egy COP-nak nevezett értékkel adják meg a gyártók. Már csak egy környezeti hőforrást kell találni:
Bergvärme - Geotermikus fűtés
Ha máshonnan nem is, az Utazás a Föld közepe felé című moziból tudhatjuk, hogy a földünk közepében hatalmas hő dolgozik, minél mélyebbre megyünk, annál melegebbek a kőzetek. Sőt, a felszíni hőmérsékletingadozás sem érződik már néhány 10 méterrel a felszín alatt. Aki járt már barlangokban, azoknak sem kell nagyon magyarázni ezt a tényt. 100-200 méterrel a felszín alatt tehát télen is állandó 7-8°C-t találunk. Ez már elégséges ahhoz, hogy felmelegítse az ide lefúrt lyukba fektetett csőben keringő folyadékot. Ebből a kondenzfolyadékból pedig egyszerűen átpumpáljuk a meleget a házunk fűtőtestjeiben keringő vízbe. A hatékonysága tehát 300% körüli! Így harmadára - felére csökkenthető a fűtésszámla. Előfeltétele egy meglévő vízkeringetéses radiátorrendszer, nem is akármilyen, mert a keringő víz viszonylag alacsony hőmérsékletű (65°C) emiatt nagyobb fűtőtestekre van szükség, de jól kombinálható padlófűtéssel is. A beszerelés a pumpaegységgel és fúrással együtt 100-120ezer koronába (2,5 - 3 millió Ft) kerül. Ha évente 15ezret spórolunk vele, akkor is 8 év a megtérülési idő.
Jordvärme - Talajfűtés
Már 1-2 méterrel a talajszint alatt sem ingadozik akkorát a hőmérséklet, azaz télen melegebb, nyáron hűvösebb van. Ez a "pincehőmérséklet" is felhasználható, hogy kinyerjük belőle a meleget, ha nincs lehetőség mélyre fúrni. Ilyenkor felületesen helyeznek el egy hosszú csőrendszert a talajtakaró alá. Hátránya, hogy nagy telek kell hozzá, amit beszereléskor fel is túrnak rendsen és utána a lehült talaj miatt romlik a növények életkörülménye. Ha a szomszédok is ilyet használnak, akkor azért romlik a hatásfok.
 | Sjövärme - Tófűtés Kicsi a telek, de part menti? A tó alján általában 4°C-os a víz, itt telelnek át a halak! Ezt a forrást is felhasználhatjuk! Igaz a csónakázással óvatosan kell bánni, nehogy megsérüljenek a csövek. |
 | Grundvattenvärme - Talajvízfűtés A földfűtés speciális fajtája. Talajvíz esetén másfajta csőrendszert kell használni. |
Luft-luftvärmepump - Levegő-levegő hőszivattyúEzt mindenki ismeri, csak nálunk légkondícionálónak hívják. Ha megfordítjuk a működési elvét, máris kapunk egy remek hőforrást! Meglepő, hogy milyen hatékony tud lenni, pl. a miénk (5kW) egymaga fel tudja fűteni az egész lakást, úgy, hogy nem is használjuk a radiátorokat. Hatásfoka 4-szeres is lehet, ez azonban sajnos nagyon függ a külső hőmérséklettől: -10°C körül nem érdemes, vagy nem is szabad használni ezeket. Hátránya még, hogy a kültéri egység csúfítja a házunkat, illetve a beltéri egység ventillátora zajt generál.
Luft-vattenvärmepump - Levegő-víz hőszivattyú
Gyakorlatilag ugyanaz, csak a belső kört a radiátorokban keringő vízre kötjük rá, ezáltal a zajforrást legalább kiiktatjuk.
Frånluftvärmepump - Szellőztető hőszivattyú azaz szellőzőberendezés hőcserélővel
Na, ez már fifikásabb: Jól leszigetelted a házad? 3-4 rétegű üvegek, atombiztos nyílászárószigetelés, stb.? Nem kell hozzá sok idő, hogy rájöjj, nem csak a meleg nem szökik ki, de a friss levegő sem tud bejönni a házba, illetve a pára is benntragad. Emlékszem egy zalaegerszegi albérletünkben kicserélték a nyílászárókat egy télen, de hogy meg legyen oldva a szellőzés, az egyikre vágtak egy le nem zárható nyílást a tokra, hogy legyen szellőzés...
Ennél okosabb központi szellőztetést rakni a házba, amit szabályozni is lehet. Elsősorban a nedves helyiségekből elszívva a párás levegőt. Ja, hogy ezzel elszívod a meleg levegőt is, amit drága pénzen fűtesz? Cseberből vederbe. Vagy mégsem, ha a Frånvärmepump-et használod, ami a szellőző által elszívott, gyakorlatilag egész fűtési szezon alatt 20°C-os levegőből pumpálja át a hőt a beérkező friss levegőbe, ezáltal takarékos fűtést és jól szellőző lakást alakítva ki.
Remélem most már könnyebb lesz eltájékozódni a svéd fűtéstípusok közt, de talán Magyarországon is hasznát veheti valaki. 2009 nyarán uis megszűnik a kisfogyasztói hatósági gázár. A gázfűtés emiatt 10-30%-kal drágább lesz, így már árban is felveszi vele a versenyt a hőszivattyú. Új ház építésekor érdemes mérlegelni, hogy olyan rendszert építsünk, ami minél többfajta hőforrást hasznosíthat (kőzetfűtés, szellőztető hőszivattyú, kiegészítve fosszilis kazánnal). Ha kombináljuk nagyon jó hőszigeteléssel, akkor még egy passzív házat is építhetünk, ami azt jelenti, hogy 15kWh/m2/év alatti az energiafelhasználásunk. (Egy 200 m2-es háznál egy év alatt mai áron számítva max. 75 000 Ft-os éves számla fűtésre és vízmelegítésre
- és ilyeneket már építettek is !)Találtam egy magyar nyelvű kalkulátort , amivel bárki kiszámíthatja, hogy mennyit spórol hosszú távon egy hőszivattyús megoldással a gázfűtéshez képest, akár még mai magyar árakon is!
Igény esetén megnézhetjük, hogy milyen egyéb fűtési módokat használnak még a jóravaló svédek!
