Trixi egy másik témában is nekilendült:
Tapasztalataink a terhesgondozás terén is gyarapodtak az elmúlt hetekben. Ugyanis elkezdtünk járni az ún. föräldrargrupp-ba, ami szabad fordításban szülésre felkészítő foglalkozásokat jelent. Tudom, hogy otthon is van ilyen, azért is így fordítottam, de ha jól tudom, otthon nincs ennyire megszervezve a dolog - nagyon svédes. Nos, itt úgy működik, hogy az ember időközben totálisan elormótlanodott lánya mikor már lassan a vesztét érzi és leginkább guruló üzemmódban képes közlekedni (30. hét után), kap a területi védőnőtől egy szép, színes levelet, hogy a párjával együtt szeretettel várja az a védőnő/szülésző (barnmorska) akihez eddig is járt (persze nem túl gyakran-ez is svédes) ebbe a föräldrargrupp-ba egy alkalmankénti 2 órás összesen 6 alkalmas foglakozásra (persze ingyen, és a pár jogosultan lehet távol a munkábjából erre az időszakra!!!). Múlt héten voltunk először, vagyis Attilának nem sikerült odaérnie, amit cikinek is éreztem, mert rajtam kívül mindenkinek ott volt a párja, férje. De azért nem engedtem, hogy ez látszódjon rajtam, miért én szégyelljem magam, hogy a férjem nem ért oda? Összesen 6 pár volt, mindenki ugyanabban a városrészben lakik, és kb. ugyanakkorra várja a babát. Ennek a tudatos válogatásnak az a nem titkolt célja, hogy gondolnak arra, hogy szegény friss anyuka mennyire egyedül és beszűkülten fogja magát érezni a szülés után, amikor egész nap otthon lesz egyedül a babával és legújabb parfümként vegyes bébikaki és anyatejillatot fog árasztani. Hogy ebben az időszakban legyenek hasonló problémákkal küzdő ismerősei, el tudjon menni együtt sétáltatni a babákat más anyukákkal, segítséget, tanácsot tudjon kérni, mikor a férjnek már enyhén szólva elege van a bébitémából. Illetve a kispapáknak meg azt a célt szolgálja többek között, hogy őszintén megoszthassák egymással az esetleges félelmeiket (volt is két fiatal leendő apuka aki ezt gyorsan ki is tárgyalta 
), vagy ugye itt nagyon is divatban van, hogy az apuka marad otthon a gyerekkel, tehát a fentebb vázolt nehézségek őt is ugyanúgy érinthetik! Egyébként szinte több babakocsival sétálgató apukát látok itt mint anyukát.
Szóval az első foglalkozáson alaposan megismertük egymást, kit hogy hívnak, hány hetes terhesség, hányadik baba, egyéb részletek a párokról. (ez is svéd sajátosság, csak ketten tudtuk, akartuk tudni, hogy mi lesz a baba neme) Aztán beszélgettünk arról, hogy kinek milyen meghatározó gyerekkori élménye van a szüleivel kapcsolatban, milyen szülő szeretne lenni, mit tart fontosnak. Itt volt egy nagyon jó észrevétel, amivel teljesen egyetértek, de a svédekre való tekintettel nem mertem volna magamtól mondani. Mégpedig, hogy az egyik apuka, akinek van már egy 7-8 éves gyereke, azt mondta, hogy ennél a gyereknél nem szeretné, ha annyira a fejükre nőne a gyerek, mint az elsőnél. Ugyanis szerinte is az a jellemző itt Svédo-ban mostanában, hogy minden a gyerek körül forog, mindent úgy csinálnak a szülők, ahogy a gyereknek tetszik, és ha nem tetszik vmi, akkor a szülők alkalmazkodnak. Az már az én hozzátételem, hogy gyakorlatilag itt a szülőnek semmiféle respektje nincs a gyerek által, mert úgy is tudja, hogy azt csinál amit akar. Mert a svédek szerint így lesz a gyerekből individum. Hát szerintem azért van olyan életszakasz, amikor igenis csinálja azt a gyerek amit a szülő mond neki, legyen tisztelete és szava a gyerek előtt, úgyis eljön az az idő amikor majd nekiáll ellentmondani és akkor már ha a szülő a feje tetejére áll sem tudja majd befolyásolni. De addig azért jó lenne valahogy az értékeket és a másik ember tiszteletét illetve az életben fontos dolgokat beletáplálni valahogy a gyerekbe. Hogy utána ne féljünk majd annyira hogy hova kanászodik az a gyerek, ha kikerül a „társadalomba". Az értékeket mi adjuk nekik, és szerintem ehhez bizonyos fajta rendre is szükség van, egyébként sosem tanulja meg, hogy a világ nem úgy működik, ahogy ő gondolja, aztán amikor kikerül az életbe, jönnek a pofonok, meg az Ildi által írt „orkar inte" fiatalok akik 2 hét munka után elmennek táppénzre vagy munkanélküli segélyre. Na, kicsit megint szubjektivizáltam, de a lényeg, hogy nagyon örültem a hozzászólásnak, mert svéd ember szájából jött, szóval nem csak én látom így. Visszatérve a foglalkozásra: amolyan svédes módon volt persze fikapaus és minden alkalommal valaki másnak kell majd hozni a sütit amit elmajszolunk. Jövö héten már a szülésről lesz szó, lesz videófilm is, a védőnő végigkérdezett mindenkit, hogy van-e olyan aki nem szeretné megnézni- nem volt! Még a félős kispapák is bevállalták!
Szóval nekem megint csak a szervezettség és a hozzáállás tetszett nagyon ebben a dologban. Remélem végig tudjuk járni a kurzust, ami így ikrekkel igen csak kétséges,de ha nem is, akkor is a lényegről biztos nem maradunk le-legalábbis én biztos nem.
(Attila kommentje): kb. 6 héttel az időpont előtt bevállaltam egy du-i rendelést, amit nem sikerült elcserélnem. Egész du. szinte alig volt beteg, csak az utolsó fél órában három. Szóval ezért érkeztem csak a legutolsó pillanatban.... Ma megvolt a második alkalom is, ott voltam! 
