Ungersk lakare i sverige

Hogy miért kerül ide Tycho Brahe a dán csillagász? Mert megígértem. Mert Svédországban élt és alkotott. (Svédország déli részét akkor még bőven Dániának hívták.) Mert laza, hogy egy komoly tudós asztrológiával foglalkozhatott akkor. Mert király, hogy ha kétségbevonták az igazát, akkor egy tudós is párbajra hívta kritizálóját. Mert király, hogy becsülettel leélt egy életet vasorral. Mert tetszik a név, hogy Uraniborg....

Forrás: WIKIPEDIA.HU

Tycho de Brahe (Knudstrup, Dánia, 1546. december 14. - Benátky, (Prága mellett) Csehország, 1601. október 24.) dán csillagász.

Nemesi családba született, elég jó módban ahhoz, hogy mindig megtehesse, amit akart. Jogásznak tanult, de egy napfogyatkozás felkeltette érdeklődését a csillagászat iránt. Eleinte főleg horoszkópokat készített, és 1566 végén a csillagok állása alapján megjósolta I. Szulejmán halálát. Mivel a jóslat közreadásakor a szultán már csaknem negyed éve halott volt (ezt Tycho nem tudta), unokatestvére, Manderup Parsberg változatos módokon gúnyolta és piszkálta. A féktelen, indulatos természetű Tycho ezt rosszul tűrte, és a rokonok végül párbajban csaptak össze. Parsberg kardja nemcsak Tycho Brahe homlokát sebezte meg, de jó darabot levágott az orrából is. A vereség szégyenletes emlékének palástolására műorrot csináltatott magának (olyan ügyesen keverve ezüstöt, aranyat és rezet, hogy a fém teljesen bőrszerű benyomást keltett).

A csillagászat alapjait Lipcsében és Wittenbergben sajátította el. Első obszervatóriumát 1571-ben Augsburgban rendezte be, itt figyelte meg a Cassiopeia csillagképben 1572-ben fellángolt szupernovát. Ez a felfedezése, amit a „Nova Stella" (De nova et nullius ævi memoria prius visa Stella) címmel publikált (1573), híressé tette.

IV. Vilmos hesseni tartománygróf beajánlotta II. Frigyes dán királynak, aki meghívta őt a Koppenhágai Egyetemre, majd 1575-ben neki ajándékozta a dán partoktól mintegy 10 km-re fekvő Ven szigetét (ma Hven néven Svédországhoz tartozik), ahol kora legjobban felszerelt csillagvizsgálóját építette föl. Uraniborg (Uranienborg), minden idők egyik leghíresebb obszervatóriumának alapjait 1576-ban rakták le. Itt produkálták a távcső előtti csillagászat kimagaslóan legpontosabb megfigyeléseit, méréseit, egyebek között egy hat méter átmérőjű kvadránssal. Minden mérőeszközből négy példányt tartottak, és a kiválasztott égi objektum helyzetét négy csillagász párhuzamosan mérte. Ezzel a módszerrel sikerült a mérések hibáját a korábbi mérések töredékére (körülbelül két ívpercre) csökkenteni. Fiatal éveiben itt dolgozott Olaf Römer is, aki később elsőként határozta meg a fény terjedési sebességét.

Egy 1577-ben feltűnt üstökös pályáját kiszámítva rájött, hogy az a Holdon kívülről a Föld felé közeledik. Ezzel egy sor tudományos dogmát döntött meg egy csapásra:

• bizonyította, hogy az üstökösök („hajas csillagok") nem légköri jelenségek;
• bizonyította, hogy a Holdon kívüli szférában is vannak változások (már a nova megfigyelésének is ez volt a jelentősége);
• bizonyította, hogy a Holdon kívüli szférában nincsenek olyan, a mozgást gátló „héjak", amikre a bolygók rögzítve lennének.

Egy másodperc pontossággal kiszámította a csillagászati év hosszát. Felfedezte a Hold pályájának egyenetlenségeit. Megállapította, hogy a szélességi körök meghatározásának két fő módszere között (a Nap magasságából, illetve a Sarkcsillag állásából) négy ívmásodpercnyi a különbség. Másokkal egyetértésben ezt a különbséget a fénytöréssel magyarázta, de ő volt az első, aki e hiba kiküszöbölésére korrekciós táblázatokat készített.

Világképe a heliocentrikus és a geocentrikus közötti, kompromisszumos, átmeneti jellegű volt. 1588-ban kinyomtatott, De mundi aetherei recentioribus phaenomenis (Az éteri világ új jelenségeiről) című főművében elfogadta Kopernikusznak azt a tézisét, hogy a bolygók a Nap körül keringenek, a Földet azonban nem bolygónak tekintette, hanem a világmindenség mozdulatlan középpontjának - mivel semmilyen más módon nem volt képes megmagyarázni, hogy miért esik minden tárgy a Föld középpontja felé. Emellett úgy vélte, hogy ha a Föld forogna, a forgás irányába kilőtt golyónak sokkal messzebb kéne repülnie, mint annak, amit a forgás irányával szemben lőnek ki.

Ugyanebben az évben, egy többnapos, mértéktelen ivászat eredményeként elhunyt támogatója, II. Frigyes, és az új király, IV. Keresztély fokozatosan csökkentette a költségvetés Uraniborgra fordított részét.

1597-re a sziget pénzügyileg ellehetetlenült: nemcsak a korábbi fényűző életmódra, de már a kutatásra se jutott elég pénz. Tycho Brahe ezért két évi, hamburgi kitérő után elfogadta II. Rudolf német-római császár meghívását. A császár engedélyezte neki, hogy a Prágától északkeletre lévő, a ma Benatky nad Jizerounak nevezett faluban álló Benatky-kastélyban új csillagvizsgálót rendezzen be. Itt fogadta asszisztensévé 1600-ban Johannes Keplert, együttműködésük azonban Tycho halála miatt alig pár hónapig tartott.

Halálának oka máig tisztázatlan. Egyes feljegyzések szerint egy féktelen tivornya eredményeként vizelési probléma lépett fel nála, és húgyhólyaggyulladásban halt meg. Más vélekedések szerint higannyal mérgezték meg (megmaradt bajuszából vett minták százszoros higanykoncentrációt mutatnak). 2009-ben várhatóan felnyitják a prágai Vencel téri templomban található sírját, hogy vizsgálatokkal tisztázhassák a halál okát.

Tudományos hagyatékát a nála lényegesen képzettebb matematikus Kepler dolgozta fel; ezekből alkotta meg a bolygómozgás három alaptörvényét.

Hírhedten goromba, fennhéjázó és rátarti ember volt. Arisztokrataként mélyen lenézte az alacsonyabb származásúakat (így Keplert is).

Az utóbbi napokban 30-40 cm hó esett szép csendesen a megyénkben. Tartósan -5 C alatt a hőmérséklet, így esély sincs az olvadásra. Síkosak az utak de kárpótol a varázslatos tájkép: minden olyan, mintha borotvahabbal fújták volna be. Szerencsére járnak a hókotrók, így közlekedni lehet, sőt annyira jófejek, hogy az útkereszteződésekben és a garázskijárókban leengednek a hókotrók egy oldalsó kart, így nem sáncolják körbe a telkeket 40-50 cm-es hófalakkal, mint szegény apósoméknál Királyszálláson. A hóban mindenféle vidám téli játékot ki lehet próbálni, Schneider kolléga pl. szánkópályát épített a srácoknak a kertben, szép 120 cm magas "indítótoronnyal".

Ha valakinek egy nap semmi sem sikerül és minden összeesküdik ellene, akkor azt szokás mondani a dánoknál, svédeknél és norvégoknál, hogy "Ez egy Tycho Brahe nap!"

Tycho Brahe, korának egyik legjobb dán csillagásza  kapta feladatául II. Rudolf német-római császár Prágai udvarában, hogy készítsen egy listát azokról a napokról, amik különlegesen szerencsétlenek, melyeken nem érdemes belefogni semmi fontosabba (tárgyalás, háború, stb.) Hiába kissé tudománytalan az ötlet, Tycho nagy lelkesedéssel el is készítette kalendáriumát, amiben megjelölte ezeket a balszerencsés napokat.

Az ilyen napok ismeretét az antik római kultúrában is megtaláljuk.  "Dies atri"-nak, vagy fekete napoknak hívták őket, ilyenkor tilos volt áldozatokat bemutatni az isteneknek, azok nevét említeni. Minden ekkor megkezdett tevékenység balsikerűnek volt tartva. Főleg a hold bizonyos fázisaira eső napok voltak megjelölve, de a szenátus saját hatáskörében kijelölhetett még többet is.

Az is igaz, hogy hasonlónaptárakat már az egyiptomi jósok is készítettek, amik görög közvetítéssel terjedtek el az antik görög-római kultúra területén. Ezeket a baljós napokat még Dániában is "egyiptomi napoknak" nevezték a középkorban, még írásos emlékek is fennmaradtak Svédország területén az 1400-as évek környékéről.

Tehát semmi újat nem talált ki Tycho Brahe a szerencsétlen napok listájával, csak megírta a saját verzióját. Az, hogy mind a mai napig az ő nevével kötjük össze ezeket a szerencsétlen napokat minden bizonnyal Tycho hírnevének és közismertségének köszönhető.

Na, de mit is érdemes tudni erről a világhíres dán csillagászról? Holnap megtudjuk, addig is itt az 1800-as évi Parasztpraktikák c. kalendáriumban megjelent Tycho Brache napok listája:

1. 2. 4. 6. 11. 12. 20. januar
11. 17. 18. februar
1. 4. 14. 15. marts
10. 17. 18. april
7. 18. maj
6. juni
17. 21. juli
20. 21. august
10. 18. september
6. oktober
6. 18. november
6. 11. 18. december

Most, hogy én is fulladozom a köhögéstől duplán aktuális...

A Svenska Dagbladet oldalát olvasva botlottam egy hírdetésbe, ami kórokozó alakú plüssállatokat reklámoz és árul az interneten keresztül. Így aztán mindenkinek úgy adhatjuk tovább a nyavajáinkat, hogy még csak rossz lelkiismeretünk sem támad tőle, sőt, még csak kezet sem kell mosni utánuk!

És igaz is, elég a mackók, bárányok, kutyák egyeduralmából! Eljött az ideje, hogy gyermekünk egy édes ebolát, syphilist vagy lábgombát szorítson magához éjjel a kiságyban. Bár, azt nem tudom, hogy a fülgyulladás, köhögés vagy hasfájás milyen baktériumot jelöl, de egy biztos, cukik!

Klikk a képre olvasható mérethez!

Akinek ez ijesztő, vagy a "jó oldal követőinek" ott van a penicillin, a fehérvérsejt, az agysejt és a zsírsejt. Ha "a felvilágosítást nem lehet elég korán elkezdeni" elvet valljuk, akkor vegyünk gyerekünknek egy bohókás petesejtet vagy egy édes kis spermiumot következő névnapjára.

Szerintem a legalattomosabb a kergemarhakór (galna kosjukan), de ha lány lennék, biztosan a mononucleosis (körtelfeber) kellene a legjobban!

További információ a svéd forgalmazó honlapján.

Most, hogy több hete megbízhatóan a minusz tartományba vackolta be magát a hőmérő higanyszála még Svédország középső részén is, temérdek korcsolyázásra alkalmas jégfelület jött létre ebben az édesvízben bőséggel ellátott országban.

Elég ahhoz, hogy a hosszútávú korcsolyázás (långfärd skridåkning) szerelmesei csapatokban lepjék el a tavakat. Elsősorban azokat, amielyeken nincs hó, azaz vagy nemrég fagyott vissza rá a kicsit megolvadt jég, vagy eleve letisztították a jeget. (Ha egy traktor letolta elötted a terepet, akkor nagyon alattad sem szakadhat be, nem igaz?)

Ha bele szeretnénk kóstolni ebbe a sportba, aminek segítségével a legvadregényesebb svéd tópartok mellett suhanva élvezhetjük a szabad mozgás örömét, érdemes egy két felszerelést beszereznünk:

Ilyen pl. a dárda formájú ispik, ami egyszerre szolgál "síbotként" de hegyes végét a jégbe döfve letesztelhetjük annak vastagságát és strapabíróságát is.

Mondani sem kell, hogy a legnagyobb veszélyt a rianások és repedések, na meg a vékony jég jelenti. Csobbanás esetén jön jól a dubb, ami egy vastag ácskapocsszögre vagy cipészárhoz hasonlít, segítségével megkapaszkodhatunk a jégfelületben és partra húzhatjuk testünket. Két darabot összekötve a nyakunk körül hordjuk, hogy könnyen kezünk ügyében legyen, ha szükség van rá.

Persze ha társaságban barangolunk, akkor a mentőkötél (räddningslina) segítségével társaink életük kockáztatása nélkül vonszolhatnak biztonságba. Ha meg egyedül csatangolunk jó szolgálatot tehet egy síp, amivel felhívhatjuk magunkra a figyelmet.

Ha épségben partra evickéltünk, mihamarább száraz váltóruhára van szükség, amit a szintén kötelező hátizsák (ryggsäck) rejt vízhatlan csomagolásban. A hátizsák még azért is nagyon fontos, mert fajsúlyunkat csökkentve nem enged a mélybe süllyedni.

Maga a korcsolya is eltér a magyar mű- vagy hokikorcsolyától. Éle robosztusabb és hosszabb, cipőrésze kényelmes és meleg. Sok típusnál a sarok elemelkedhet az éltő, ami energiatakarékos mozgásformát tesz lehetővé. A hosszú élnek köszönhetően nem érezzük meg a jég egyenetlenségeit.

Persze nem árt még egy biciklisisak, egy napszemüveg az arcunkba fúvó szél ellen, térdvédő esetleg. Ha ránkesteledne, akkor egy homloklámpa és hogy ez ne bénaságunk miatt történjen egy tájoló vagy gps.

Ha egyszer beszereztük a felszerelést, akkor már gyakorlatilag nem kerül egy fillérünkbe sem (bocsánat, örénkbe) ez a kellemes téli sport, nem is véletlen, hogy annyira népszerű itt Skandináviában. Szinte mindenütt találunk egy klubbot, aminek tagjai közös túrákat szerveznek, értesítik egymást a már biztonságos tavakról, sőt,akár medencés edzésen gyakorolhatjuk be, hogy miként evickéljünk a partra, ha elővigyázatlanok volnánk.

Ahogy a fenti ábra mutatja, idősebbeknek körében is népszerű a hosszútávú korizás! Sajnos nekem még nem volt alkalmam kipróbáni, de szívesen olvasnám személyes élményeiteket, ha valaki már volt olyan szerencsés, hogy "jégre ment"!

Trixi fényképezte még karácsonykor: külön postaládát tartottak fenn a karácsonyi üdvözlőlapok számára. Talán, hogy gyorsabban odaérjenek, vagy egyenesen a Mikulásnak lehetett ezen keresztül írni?

A malmöi kórház WC-jén lévő felirat:

Azt hírdeti, hogy a mellékhelység VESZÉLYTELEN kék fénnyel (ofarligt blått ljus) van megvilágítva. Mégpedig azért, mert NEM SZÍVESEN LÁTOTT (ovälkomna gäster - milyen kis finom, mi?) vendégek több alkalommal is itt adták be maguknak az intravénás adagukat, sok esetben rendetlenséget és eldobált fecskendőket hagyva maguk után. Még egyszer az utolsó mondatban kiemelik, hogy a fény veszélytelen és pl. megakadályozza, hogy a drogos megtalálja a karján a vénát.

Nos, vajon miért kell kihangsúlyozni, hogy a fény veszélytelen? Ha simán kiírják, hogy "a drogosok miatt kékkel világítunk, mert akkor nem itt adják be az adagjukat és ez mindenkinek így a legjobb", az nem elég a svédnek? Bemegy és megijed? Összeroppan attól, hogy nem lát színeket? Szorongani kezdenek és nem tudják mejd elvégezni a dolgukat? Miért kell ennyire lenyugtatni a kedélyeket?

Íme, hogy mit látni odabennt, illetve, hogy mit lát a mobil kamerája a tükörben:

Még egy kis áram...

 A minap írtam, hogy érdemes leellenőrizni az áramszámlákat. Kicsit pontosítanék:

Ha nem választottunk semmilyen elektromos tarifát egy külön igényelt blankettán, akkor egy úgynevezett Tillsvidare pris-t fizetünk. Ez az ami jellemzően 1,25 SEK körül alakul.

Választani  lehet az ún. Rörlig pris-t, ami azt jelenti, hogy a keresket-kínálat szabályai szerint meghatározott, főként tőzsdei árfolyamtól függő árat fizetjük, amit havonta állapítanak meg. Jelenleg 1,04-1,05 SEK Jellemzően befolyásolja az, hogy milyen hideg a tél (nő a kereslet), milyen a folyók vízhozama (tavaszi áradások miatt megnő a kínálat), milyen az ipari teljesítmény (nő a kereslet), mik a fosszilis energiaárak a világban (előállítási költség csökken), milyen CO2 kibocsátási adót vet ki az EU az erőművekre. Sok éves átlagban jellemzően február-május tájékán a legalacsonyabb ez az ártípus, és késő ősszel a legdrágább.

Ha lekötjük magunkat, akkor Fast pris-t fizetünk. Ilyenkor a szolgáltató próbálja előre megbecsülni a trendeket és egy korrekt árat próbál adni.Most 1,01-1,03 SEK környékén.

Jelenlegi állás szerint 2008-ban rekordmagas volt Svédországban az áramár.  Ezt a magas olajár és a bevezetett EU-s CO2-emissziós adó idézte elő. A világgazdasági válság hozadéka viszont, hogy az összeomló ipar nem használ fel annyi energiát és felére csökkent az olajár is. Emiatt hosszabb távú csökkenésre lehet számítani a következő hónapokban. A szakértők azt tanácsolják, hogy most ne kössük le magunkat, a rörlig pris választásával járunk a legjobban.

Ha a  trend fordulni látszik, akkor vszont március-május a legalkalmasabb időszak hosszútávú szerződés kötésére, uis ilyenkor a legolcsóbb szezonálisan az áram.

El akartam már jónéhány napja büszkélkedni, hogy most aztán igazán belekóstoltunk a svéd télbe a tavalyi 0 körüli hőmérséklet után, de nem tudtam jó zájízzel megtenni, mert folyton kiderül, hogy Európa többi részén legalább ennyire cudar az időjárás, ha nem még... Minden álítólag az El Nino jelenség miatt van, ami egy keresztáramlat megszűnése miatt jön létre a Csendes Óceánon. 2 évenként következik be és hatással van a Golf-áramlatra is és emiatt változik É-Európa időjárása 2 évenként.

Most egy újabb kép jön csak, amint Trixi -17°C-ban sétált az ikrekkel a Linde-tó partján:

From téli képek 2008-2009

Egy téli séta alkalmával lőttem ezeket fotókat. Akkor még csak este voltak fagyok. A tó jege reggelre elolvadt, csak a nádszálak körül maradt meg, amit a nap változtatott apró fénygyűrűkké:

From téli képek 2008-2009

A kék égről és a sárga zuzmós csupasz fáról pedig a svéd nemzeti színek jutottak eszembe:

From téli képek 2008-2009