Az előző héten megérkeztek narancssárga borítékjaink. Egy ilyen különleges színű borítékban küldik ki év elején minden svédországi munkavállaló részére, hogy az eddig összesített nyugdíjjárulék-befizetések alapján mekkora lesz a várható nyugdíja.

Ebben az évben a 2007 végéig összesített befizetések alapján küldték ki az egyenleget. Ne aggódjon senki, aki 2008-at végigdolgozta, nekik is jön majd a boríték, de csak jövőre. Nekünk 4 ledolgozott hónap után is összejött valami, ha minden évben csak annyit keresnénk mint 2007-ben és nem lenne infláció, akkor bruttó 7500 kr lenne a nyugdíjunk a számítások szerint. Ez nem sok svéd szemmel, de Magyarországról nézve azért nem is rossz. Persze egy hónapban 12 hónap van, csak remélni tudom, hogy a nyugdíjunk is 3x akkora lesz, ha 3x annyit dolgoztunk. Az viszont itt áll a mellékelt információban, hogy éves kb. 350.000 koronánál magasabb jövedelem esetében már nem nöcekszik az állami nyugdíj.

Hogy érthető legyen, tudni kell, hogy itt megvalósították azt, amit egy időben 2000 tájékán otthon is nagyon szorgalmaztak, hogy mindenkinek egyéni nyugdíjszámlája van, ami jól nyomon követhető és kamatozik, így elég pontos számításokat lehet készíteni arra, hogy mire is számíthat a jóember, ha nyugdíjba vonul. És minden év elején elgondolkodhat, hogy elég lesz-e neki. Ha ez Magyarországon is így lenne, talán kevesebben lennének, akik megelégednének azzal, hogy minimálbérre vannak bejelentve és a fizetésük nagyobb részét feketén kapják. Nagyon nehéz belegondolni egy 30-35 éves távlolságba vesző nyugdíj kérdéseibe egyébként.

A másik, amin lehet vitatkozni, hogy jó-e, vagy nem, az az, hogy a nyugdíj bruttósítva van. Ez nem azt jelenti, hogy kevesebbet kap az ember, mintha nem lenne bruttós, csak a nettó nyugdíj mellé még odaírják, hogy amellett, hogy x-et kézbe kapsz, még mennyit költ az állám tb-re, önkormányzati feladatokra, stb. Ez azért is hasznos, mert tudatosul, hogy nem "ingyen" vannak a dolgok a szociális támogatások a nyugdíjasoknak sem, hanem az államnak igenis ez pénzbe kerül. Ha az ember követheti, hogy számlájáról megy be a közösbe ez is, akkor igenis büszke lehet rá, hogy nem csak úgy kap valamit, hanem évek dolgos munkája során félretett pénzéből fizeti az államtól kapott ellátásait.

A másik haszna ennek a rendszernek, hogy nem lehet egymás ellen kijátszani a dolgozókat és a nyugdíjasokat egy esetleges adóváltoztatás során. Tehát itt nem arról lesz szó, egy esetleges adóváltoztatás esetén, hogy csökkentsük a nyugdíjakat és ebből finanszírozzuk az jövedelemadócsökkentéseket, hanem egy esetleges szja változás mindenkit érint majd, együtt örül vagy szomorkodik rajta nyugdíjas és aktív dolgozó.

Külön érdekesség, hogy a nyugdíjbefizetéseink egy részével (10 vagy 15 %?) mi magunk rendelkezünk és meghatározhatjuk, hogy milyen jellegű befektetésként gyarapodjon. Akár állampapírokba, befektetési jegyekbe, de akár részvényekbe is lehet fektetni, ugyanúgy, mintha a bankban lévő pénzünk lenne. A nyugdíjnak ez a része az ún. premiepension.

A svéd nyugdíjrendszernek még 2 pillére van, amit érdemes ismerni és ki is használni, de erről talán később.