Semmi köze Svédországhoz, de ezt meg kell, hogy osszam veletek, mert félelmetes, hogy az emberi hülyeség tényleg határtalan! Méltán lehetne akár Darwin-díjas is a próbálkozás, mely során egy brazil atya próbálta megdönteni a lufival lebegés világrekordját.
Olvassátok el a cikket: -> ITT <-
Hatalmas kérdőjelek villódznak a fejemben:
Nos, a lufikat megtalálták 50 km-re, a papot még nem? Mennybe ment talán? A hírek szerint 50 km-re elsodródott a partoktól a kedvezőtlen széljárás következtében, mikor utoljára vett fel kapcsolatot a parti őrséggel. Igazából ilyenkor nem gondol az ember erre előre? Nem biztosítja magát a bátor papunk egy helikopterrel, vagy egy hajóval, ami követhetné őt a tengeren? Amikor látta, hogy elsodródik, akkor miért nem kért segítséget? Ha kért, miért nem kapott? Drága papunk egyáltalán miben bízott? Isteni gondviselésben? Drága Ikarosz barátunk tényleg túl magasra szárnyalt volna (esetleg a mániás fázisban)? Milyen feltűnési viszketegség visz arra egy papot, hogy ennyire feltűnősködve hajhássza figyelmet? Mi az a spirituális kamionparkoló, amire a pénz kellett volna? Szerintem nem volt teljesen beszámítható emberünk. Szakemberek, mi a vélemény? Hazaengedtétek volna, ha előadja a terveit a rendelőtökben?
