Decemberben költöztünk ide kis bérleményünkbe. Azóta minden nap kb. 3-5 reklámújságot dobáltak be az ajtónkón lévő nyíláson. Szünet nélkül, hétfőtől vasárnapig. Szombatonként dél körül járt felénk a postás. Emlékszem, először kellemesen ejtőzgettünk a nappaliban, mikor egy nagy zuttyanást és csattanást hallottunk az előszoba felől. Majd a frász jön az emberre, hogy mi lehet ez. Aztán megszokja az ember, hogy ááá, csak a posta, majd már a fáradtságot sem veszi, hogy megnézze mi az, mert úgyis csak reklám jön. Nem mondom, azért az elején mindet végigolvastuk: sokminden hiányzott a lakásból, nem tudtuk, mit hol lehet jó áron kapni, melyik bolt olcsóbb, melyik drágább. Mennyire drágább ez vagy az a magyar árakhoz képest. De egy idő után erről is leszokik az ember, és gépiesen rakja a szemét közé. Ha elutazik vki egy hétre, térdig érő halom várja a bejárati ajtó mögött, amiből úgy kapirgálja ki a személyes póstát.

Ez persze nem csak örebroi jelenség, még csak nem is svéd. Magyarországon is pazarlóan sok reklám érkezik a házhoz. Pl. tízemeletesekben vagy társasházakban csak lerakják vmi jól látható helyre, és mindenki visz magával egyet, akit érdekel a téma. Bp-en sok lépcsőházban helyt is kapott egy papírgyűjtő, ami ha megtelik, egy hulladékfeldolgozó cég kicsierél egy üresre. Itt viszont a postás viszi az összes reklámot. Egyszer láttam egy ilyen póstást az utcán. Az indiai-kínai régebbi filmekhez hasonló 3 kerekű biciklijük van, aminek az első részében utas helyett újsághalmokat szállítanak. Lent összerendezik a bedobandó csomagokat, majd elindulnak a lépcsőházba.

Mint említettem egy idő után megunja az ember a papírhalmokat. Főleg, hogy itt a házban most nincs szelektív gyűjtő. Mivel kandallónk sincs, amibe jó lenne gyújtósnak, ezért eddig a konyha melletti szekrénybe tornyoztuk a papírhulladékot. Egyre több polc telt meg és kezdett folytogató lenni, hogy micsoda rumli van, ha kinyitjuk a szekrényt. Együtt a vissza nem váltható üvegekkel és műanyag flakonokkal már egy teljes szekrényt követeltek maguknak.

Végül, 5 hónap után megelégeltük. Beraktam az egészet a kocsiba és elhajtottunk a bevásárlás előtt egy szelektív hulladékgyűjtő szigetre! Ok, nem nyakaztak volna le akkor sem, ha kidobom a vegyes hulladék közé, ide a kukába, amit a szemétégetőbe visznek. Most olvastam viszont, hogy Budapesten ülésezik az IPCC, a klímaváltozást vizsgáló kormányközi szervezet, melynek jelentése alapján már most biztosra behetünk a jövőben egy 2 fokos hőmérsékleti átlagemelkedés, ami az egész világon fajok tömeges kipusztulásához vezet majd. Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke is felhívta a figyelmet ennek veszélyeire sőt, Magyarországot duplán sújtja az éghajlatváltozás fekvésének köszönhetően - amit mutat az is, hogy az utóbbi évtizedben globálisan 0,5 °C volt az emelkedés, míg Mo.-on 2°C - derül ki a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiából. Mondjuk, előrelépés, hogy legalább van stratégiánk! Persze, nem lenne ellenemre, ha csak itt Svédországban emelkedne 1-2 fokot tavasszal! Vállalta az EU is, hogy ha törik, ha szakad mi mérsékeljük a CO2 emissziót 20 százalékkal, még akkor is, ha a többi kontinens csak a viták folytatására hajlandó, érdemi lépésekre nem.

Szóval mit tehetek én szerény képességeimmel? Lekapcsolom a villanyokat és igenis cipelem a papírt oda, ahol újra papír lesz belőle, meg kiírom az ajtóra: "INGEN REKLAM TACK" - Reklámot nem kérünk. És ez a másik különbség talán itt Svédországban: amióta kinnt van a felirat, tényleg nem jönnek a papírhegyek!

Na, még annyi, hogy szinte az összes nagyáruházban van szelektív gyűjtőhely, a műszaki árukat, elemeket is lehet oda vinni.